Olyannyira fasisztának lett bélyegezve, hogy az MTA még a munkásságáról rendezett konferenciát is csaknem ellehetetlenítette – az új Molnár Tamás-kötetről

Molnár Tamás a huszadik századi magyar és amerikai konzervatív, illetve katolikus politikai gondolkodás meghatározó alakja. A dachaui koncentrációs tábor túlélője nem az angolszász konzervatív, hanem a kontinentális ellenforradalmi-reakciós iskola követője, és olyannyira kijárt neki itthon a fasiszta jelző, hogy amikor 2010-es halála előtt nem sokkal konferenciát szerettek volna rendezni a munkásságáról a Magyar Tudományos Akadémián, az illetékes osztály megakadályozta, így végül a Sapientia Hittudományi Fő­iskolán szervezték meg. Számos műve megjelent már magyarul, leginkább Turgonyi Zoltán filozófus fordításában, de azért bőven maradt még az életműből fordítanivaló. Erre vállalkozik a Ludovika Egyetemi Kiadó Mezei Balázs, Hoppál Bulcsú és Pogrányi Lovas Miklós szerkesztők segítségével a Molnár Tamás Összegyűjtött Művei sorozatban. A frissen megjelent két munkát, Az amerikai életformát és Az ideális állam kritikáját dicséretes rövidségük okán egy kötetben adták ki.

Molnár Tamás alapállítása, hogy 1945, azaz a második világháború után az egész Nyugatot leuralta az amerikai életforma. Ezt ő sajnálatosnak tartja, ezért is írt esszét róla. A szöveg politikailag kifejezetten inkorrekt, megkapják magukét Molnár kiszólásaiban a feministák, az lmbtq-mozgalom („homoszexuálisok”) és mindenki más is. A szerző másik alapállítása az, hogy az amerikaiak az ország alapításánál fogva puritánok. Ez talán meglepően hangzik, azonban a puritanizmus nem tartalom, hanem hozzá­állás és módszertan. Az USA alapítása az anglikán egyház és a brit uralkodó elől menekülő puritánokhoz kötődik, akik szigorú, már-már aszkéta életmódjukról nevezetesek. A puritánok leértékelték a lelket, ezért az amerikaiak mindenhez útmutatót keresnek, és mechanikusan-egységesen másolják őket. Ezért puritán a szexuális aszketizmus és a szexuális hedonizmus is, ahogy az utazást, a szórakozást, a munkát és az élet minden aspektusát is így élik, „guide-ok” mentén. Vagyis a puritanizmus konformista: tilos kilógni, a középszerűséget bátorítja. A szerző kitér az amerikai életforma olyan sajátosságaira is, mint az üzlet, a vallás és a legalizmus (azaz az élet legapróbb aspektusainak eljogiasítása), a bevándorlás és az elitellenesség. Félelmetes jósnak bizonyul az esszében.

Az ideális állam kritikája provokatív cím. Molnár Tamás végigveszi az ideális államról, társadalomról és a hozzájuk vezető haladásról való gondolkodás történetét. A kortárs haladárság közvetlen előzményei a felvilágosodáshoz vezetnek vissza minket, amikor a tudományos és technikai fejlődésbe vetett optimista hit fellendült, és megjavíthatónak vélték az embert. A történelmi haladásnak vannak azonban keresztény elképzelései is a középkorból, sőt akár az ókorból is. Molnár a keresztény haladáshitet is kritikával illeti. Kiindulópontja az áteredő bűn és a romlott emberi természet, amit nem lehet megváltoztatni. Erkölcs van, de érdekek, vágyak, indulatok, hatalmi küzdelmek és más emberi nyomorúságok is léteznek, amelyeket nem lehet kiküszöbölni a világból. Ezeket hagyományosan az erős állam, erőszakszervezetek és hatalmi struktúrák tartják kordában. A haladás az állam megszüntetését, minimalizálását vagy feloldását ígéri, azaz a hatalom eltüntetését vagy felszámolását, és az emberek közti konfliktusok kiiktatását, többnyire értelmiségi álmok kergetésével, mint a kevés munka, sok művelődés és szórakozás. 

nem lehet kiiktatni vagy lezárni a történelmet, és utópia a siratott aranykor jövőbe vetítése.

Molnár Tamás: Az amerikai életforma / Az ideális állam kritikája. Ludovika Egyetemi Kiadó, 2024